Tavaly az SDD színpadán eltemettük a service designt, mert az AI elkezdte elvenni a journey mapeket, perszónákat és prototípusokat, miközben sok volt még a kérdés.
A jelenlévők arra szavaztak, hogy a szakma hamvaiból főnix madárként újraéled majd.
Most, egy évvel később levonjuk a tanulságokat.
Ami már látszik: a szakma nem tűnt el, viszont az artefaktgyártás kizárólagossága biztosan.
Közben a felhasználó egyre több feladatot delegál olyan agenteknek, amelyek keresnek, összehasonlítanak és cselekszenek a nevében. Mit tervezünk és hogyan tervezünk ilyenkor?
Bemutatom azt az öt, friss kutatások alapján újrafogalmazott képességet, amellyel a designer célt keretez, kontextust ad, ember–agent munkát hangol össze, bizonyítékkal értékel, és megőrzi az ember döntési jogát.
Egy ötfős termékcsapat háromnapos terepkísérletén keresztül azt is megmutatom, mi működik, mi törthet el, és miért nem elég megtanulni csak jól promptolni.
A közönség egy használható keretrendszerrel távozik, nem jóslattal.
