Évtizedeken át emberi szemre, emberi türelemre és emberi bizonytalanságra terveztünk. Ez a kiindulópont most csendben érvényét veszti.
A következő vásárlód talán rá sem néz a weboldaladra. Maga helyett egy AI agentet küld, az keres, hasonlít össze, tárgyal, rendel és reklamál a nevében. És nem azon méri le a szolgáltatásodat, hogy szép-e, hanem hogy könnyű-e vele dolgozni.
Ha a folyamat másik végén nem ember áll, hanem egy gép, amelyik emberi felhatalmazásból cselekszik, a szolgáltatástervezés szinte teljes eszköztárát újra kell gondolni: a felületet, a journey mapet, a blueprintet, a bizalom és a vásárlás pillanatát.
Az előadás ezt a változást a gyakorlat oldaláról járja körbe, B2C és B2B példákon: az agent által intézett vásárlástól odáig, hogy két cég agentjei már kitárgyalnak egy ajánlatot, mire bárki ember elolvassa. Végigveszem a most formálódó technológiai hátteret is, az agentic commerce-t, az MCP-t, az agentek közötti kommunikációt, de a hangsúly azon lesz, ami a designerek-nek tényleg fáj:
Ki a felhasználó ezek után: az ember, az agent, vagy a kettő együtt
Mi marad a UX-ből, ha a lényegi interakció két gép között zajlik le
Érdemes-e API-t kitenni, agentet, vagy mindkettőt, és mit árul el ez a döntés a cégről
Mi lesz a weboldalak, a journey-k és a blueprintek sorsa, ha már nem ember olvassa őket
Hogyan bánik egy agent a jogosultságokkal, a bizalommal, a tárgyalással és a nem tervezett helyzetekkel
Hol kell visszavenni a kontrollt embernek, például amikor egy AI által összeállított B2B árajánlatból kötelező érvényű ajánlat lesz
Az AX, vagyis az Agentic Experience nem a felületek végét jelenti, hanem azt, hogy ezután az interakciók egész rendszerét kell megterveznünk. Azokat is, amelyeket soha nem fogunk látni.
